A szabadnapok számának kiindulópontja mindig a törvényileg meghatározott alapszabadság, idővel azonban sok tényező befolyásolhatja pozitívan a mennyiséget. Az egyik ilyen az életkor, mely sajnos megállíthatatlanul nő, de ezzel együtt a szabadidőnk is gyarapodik. 
A munkavállalók számára egy átlagos év nagyobb része jellemzően a munkahelyen zajlik, ez alól pedig csak a sokszor féltve őrzött szabadnapok jelentenek kivételt. A legjobb persze a fizetett szabadság, amiből mindenkinek jár egy adott mennyiség, különböző feltételek mentén vagy több, vagy kevesebb. Emellett persze már szabadság típusokat is említhetünk, melyek azonban már speciálisabb esetekhez kötődnek, illetve az általuk biztosított kondíciók is elmaradnak az alapszabadságtól.
Ilyen például a betegszabadság, melyből egy évre 15 nap jár, ám ez idő alatt csak a fizetésünk 70 százaléka illet meg minket, ha pedig túllépjük ezt a számot, már csak 60 százalékra vagyunk jogosultak, tartós betegség során pedig tovább csökkenhet a finanszírozás. A speciálisabb típusok közé sorolható a szülési szabadság is, amikor több évre is kiesik a munkavállaló, ez idő alatt pedig az állam által garantált CSED, GYED és GYES fedezi a fizetésének egy részét.
A legritkább eset pedig talán a fizetés nélküli szabadság, melyre külön jogszabályok vonatkoznak és csak kifejezetten indokolt esetben, a munkáltató külön beleegyezésével van lehetőség ezzel élni, de ez természetesen nem jár semmilyen anyagi juttatással. A legjobb tehát ha az alapszabadságokat és a különféle pótszabadságokat vesszük alapul, hiszen ez idő alatt gondtalanul pihenhetünk és pénzkieséssel sem kell számolni. Azzal azonban annál inkább, hogy hány nap jár nekünk az adott évben, melyet az életkor szerinti szabadság is befolyásolhat.
Idősödés és pihenés kapcsolata
Az életkor szerinti szabadság Magyarországon és más országokban is a munkavállalók éves alapszabadságának kiegészítéseként jelenik meg és leginkább azt szolgálja, hogy az életkor előrehaladtával lehetőség szerint minél több pihenést biztosítson a dolgozóknak. Az idősebb munkavállalók pihenési szükségleteinek figyelembe vételével a rendszer arányosan, az évek előrehaladtával párhuzamosan lett kialakítva, így életkor szerinti szabadság tulajdonképpen idővel mindenkinek jár.
Az éves alapszabadságot itthon a Munka Törvénykönyve szabályozza, mely kezdetben 20 nap és később ehhez jön majd hozzá az életkor szerinti szabadság. Az éves szabadnapok mennyiségét persze más tényezők is befolyásolják, mint például a nevelt gyermekek száma, a megváltozott munkaképesség, az egészségre potenciálisan káros munkakörülmények és még sorolhatnánk. Mivel azonban az éves szabadság minden munkavállaló számára fontos, mindenképpen érdemes utánaszámolni az aktuális mennyiségnek.
Ezzel kapcsolatban különböző online kalkulátorok is elérhetők, az életkor szerinti szabadság pedig könnyen megfejthető ha kicsit utána olvasunk a jogszabálynak és az erről szóló információknak. Ahogy például a CSED kalkulátor 2025 évi verziója az aktuális jogszabályok mentén megállapítja a szülési szabadság ideje alatt kiutalásra kerülő jövedelmet, úgy egy szabadság kalkulátor is segít a megadott adatok mentén pontos képet kapni az éves szabadnapokról.
Mennyi az annyi?
Az életkor szerinti szabadság kapcsán persze mindenkit az érdekel leginkább, hogy mennyi az annyi, tehát hány éves kortól hány plusz szabadnappal számolhatnak. Ahogy említettük, a 20 nap minden munkavállalót megillet, tehát a különféle kedvezmények - az életkor szerinti is - az ezen felül elérhető napok számára érinti. Ez alapján 25 éves korig kénytelenek leszünk életkor kedvezmény nélkül dolgozni, ám onnantól számítva 3 évente +1 nap életkor szerinti szabadság borítékolható.
A 31. életév nem csak a bűvös három X átlépése miatt különleges, hanem azért is, mert innentől az életkor szerinti szabadság növekedésének intervalluma két évre csökkent. Ez az ütem aztán sokáig tartja is magát, így 45 éves korunkra már +10 nap életkor szerinti szabadsággal számolhatunk. Ezen felül pedig természetesen a korábban említett kedvezményre jogosító tényezők is növelhetik a pihenőnapok számát, így idővel egészen magas számot érhetünk el. Ehhez persze az sem árt, ha ezeket az éveket becsületes munkával, szorgalmasan töltjük.
A szabadnapok minden munkavállaló számára fontosak, hiszen amellett, hogy sokszor egy egyszerű ügyintézés miatt is kénytelenek kiállni a munkából, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkavállalók regenerálódjanak, feltöltődjenek és megőrizzék a munkájukhoz szükséges energiát, illetve motivációt. Az alap- és életkor szerinti szabadság tehát tulajdonképpen nem csak a dolgozók érdekeit szolgálja, hanem a munkáltatók számára is előnyös, hiszen frissebb és kipihentebb kollégákkal mindig könnyebb a közös munka.
